Veizer Roland, az élvonalbeli játékvezetői keret tagja sportos család sarja. Édesapja magasra tette a mércét, hiszen válogatott vízilabdázó volt.
– Szerencsésnek mondhatom magam, mert már kisgyermekként is a sport volt az érdeklődésem középpontjában. Mivel édesapám pólózott, én is úsztam, és rajongtam a sportért. Több sportágat is űztem különböző szinteken, majd a labdarúgásnál kötöttem ki. Egy akkori csapattársam 1999 nyarán szólt, hogy napokon belül kezdődik a játékvezetői tanfolyam. Némi gondolkodás után – leginkább a kíváncsiságtól vezérelve – beiratkoztam egy másik barátommal együtt. Akkoriban még játszottam, és nem döntöttem el, hogy mit is kezdjek a vizsgát követően. Aktív labdarúgó voltam megyei szinten, ezért a debreceni körzetben és kispályás városi mérkőzéseken kísérleteztem – edzőttem közel két évig. Elég sok impulzus ért, hogy talán érdemes lenne komolyabban foglalkoznom ezzel a területtel. Tudatosan igyekeztem fejleszteni képességeimet, és próbáltam bizonyítani rátermettségemet. A megyei elnökség bizalmát 2004-ben elnyerve utánpótlás- játékvezetőként képviseltem a megyét, és 2005 év végén kerültem fel az országos keretbe.
– Minden bizonnyal idillinek tűnhet, de szerintem osztálytól függetlenül minden mérkőzés fontos. Ugyanazon alázattal, szenvedéllyel kell a játékszabályokban előírtak szerint képviselni a szakmát, bárhol is vagyunk. Mindig arra törekszem az elkövetkezőkben is, hogy a rám bízott feladatokat a lehető legjobban megoldjam.
Szinte minden mérkőzésből maradtak meg fontosabb mozzanatok, természetesen a debütálásoknak különös íze van, legyen szó akár a megyei első osztályú Derecske–Hajdúsámson, az NB III-as Tuzsér–Szakoly, az NB II-es Jászapáti–Orosháza, vagy az NB I-es Tatabánya–Nyíregyháza bemutatkozó meccsemről.
Négy esztendeje párhuzamosan űzi a nagypályás játékvezetést a futsallal – úgyszintén élvonalbeli szinten.
– A 2006-os év tavaszán kezdődött a kettősség, akkor lépett be a futsal az életembe. Némi tapasztalatom volt az amatőr kispályás bajnokságokból, de leginkább a gyors alkalmazkodás és a tanulás volt feladatom, hiszen rövid időn belül NB I-es mérkőzéseken kellett bizonyítani. A futsal által szerintem még bővíthetőbbé és flexibilisebbé válhat a játékvezetői repertoárom. Mindez rajtam múlik, hogyan tudom hasznosítani.
Újabban sűrűn jár külföldre, ugyanis tagja lett az egyik magyar játékvezetői hatosnak, amelyik Európa Liga-meccsekre kap küldést.
– Meglepetésként ért, hogy a hat játékvezetős rendszerben szerepet kaptam, és egyben nagy kihívás is számomra. Ezáltal négy Európa Liga-csoportmérkőzésen működtem az őszi szezonban. A legfontosabb, hogy mindvégig őszinte és tiszta sportemberek maradjunk, és a profi körülmények között profi teljesítményt nyújtsunk, ezáltal is öregbítve a magyar játékvezetés hírnevét. Ez az érzés az igazi élmény. Természetesen emlékezetes momemtum, hogy néhány hét leforgása alatt a 2009-es (Fenerbahce) és a 2010-es (Hamburg) esztendő Európa Liga-döntő helyszínéül szolgáló stadionokban működhetettem mint játékvezető, valamint maradandó élmény az UEFA elnökével, Michel Platinival való bilbaói találkozás..
